Szertartásos teakészítés Japánban.

Az egyik Benedict Cumberbatch-féle Sherlock Holmes részben volt egy olyan jelenet, mikor a japán származású lány, a múzeumban a teaszertartást megelőző gyakorlatokat hajtja végre a cserép kancsókon. Mielőtt ezt a filmet láttam volna, már tudomásomra jutott, hogy milyen sokat jelent a japánok számára a teakultúra, avagy a ’chado’, melyet mi leginkább egy szertartásos művelethez hasonlítanánk.

Már-már koreográfia jellegű az a mozdulatsor, melyet a cserépkancsókkal csinálnak, ráadásul a teaszertartás nem ér véget ott, hogy a teát elkészítették. Elsősorban azt kell tudni a japánok teázáshoz szükséges eszközeiről, hogy a cserépedényeket folyamatosan nedvesen kell tartani ahhoz, hogy ne repedezzenek meg. Ez a filmben is jól megfigyelhető, a fiatal lány folyamatosan a kancsók szertartásos nedvesítésén ügyködik, és még akkor sem hajlandó felhagyni ezzel a dologgal, amikor veszélybe kerül az élete: hiszen a kancsók nem száradhatnak ki. A művelet lassú, és nagy precizitást igényel.

A japánok legismertebb teája egyébként egy sűrű porból készített zöldtea, mely leginkább kesernyés ízéről, és egészségre jótékony hatásairól, vérnyomáscsökkentő képességéről híres. A ’matcha’ tea elkészítéséhez külön eszközökre van szükség: egy kis bambusz habverő is kell hozzá, hogy a sűrű teaport csomómentesre tudják keverni. Ezt a keserű italt többnyire ’wagashival’ eszik, mely egy hagyományos japán édesség. Többnyire gyümölcsből és magvakból készül, és azért szolgálják fel a tea mellett, hogy semlegesítse a matcha keserű ízét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.